Schwanenstadt
| Schwanenstadt | |||
 | |||
| A főtér és a városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Vöcklabrucki járás | ||
| Irányítószám | 4690 | ||
| Körzethívószám | 07673 | ||
| Forgalmi rendszám | VB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4264 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 389 m | ||
| Terület | 2,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′ 19″, k. h. 13° 46′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 19″, k. h. 13° 46′ 33″ | |||
| Schwanenstadt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwanenstadt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Schwanenstadt osztrák város Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 4264 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
.jpg)
Schwanenstadt Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában fekszik az Ager folyó bal partján. Területének 3,7%-a erdő, 44,4% áll mezőgazdasági művelés alatt.
A környező önkormányzatok: északkeletre Schlatt, délkeletre Rüstorf, délnyugatra Redlham, északnyugatra Oberndorf bei Schwanenstadt.
Története[szerkesztés]
Az ókorban egy Tergolape nevű kis kelta település állt a mai városközpont közelében. A római időszakban a Ovilava (Wels) – Juvavum (Salzburg) útvonalon fekvő helységben lóváltó és pihenőállomást létesítettek.
Schwanenstadt első írásos említése 788-ból származik Suanaseo formában. Területe eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékén feküdt, a 12. században került át Ausztriához. 1361-ben már mint Schwans mezővárosként hivatkoznak rá. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor Schwans az Enns fölötti Ausztria része lett. 1627-ben Adam von Herberstorff gróf 125 ezer guldenért megvásárolta a település fölötti hűbérúri jogokat, városi jogokat szerzett számára és a maira változtatta a nevét. A következő évszázadokban Schwanenstadt fokozatosan gazdasági, kulturális és közoktatási központtá fejlődött.
A napóleoni háborúk során a várost több alkalommal megszállták.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Schwanenstadtot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság[szerkesztés]
A schwanenstadti önkormányzat területén 2018 januárjában 4264 fő élt. A lakosságszám 1971 után csökkenésnek indult, 2011 óta ismét gyarapszik. 2016-ban a helybeliek 80,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 6,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,6%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 11% mohamedánnak, 6,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 34 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (82,7%) mellett a horvátok (5%), a bosnyákok (3,6%), a törökök (2,8%) és a szerbek (2,4%) alkották.
Látnivalók[szerkesztés]
- a várostörténeti múzeum a Pausinger-villában kapott helyet. Kertjében az 1970-es években kora középkori bajor temetőt tártak fel.
- a főtéren számos barokk és reneszánsz homlokzatú polgárház látható.
- Schwanenstadt jelképe a főtér nyugati végén található Várostorony (Stadtturm). Az épületben galéria látogatható
- a városháza és árkádos belső udvara
- az evangélikus templom
- a Szt. Mihály-plébániatemplom 1902-ben épült neogótikus stílusban. Tornya 78 m magas. Pfannenkirche Schwanenstadt: The church dedicated to St. Michael was built between 1900 and 1902 in neo-gothic style. *a *a kálváriatemplom és korlátozottan látogatható betlehemje.
- a pünkösdi lóvásár a főtéren
Híres schwanenstadtiak[szerkesztés]
- Ignaz Parhammer (1715–1786) jezsuita pedagógus
- Franz Xaver Süßmayr (1766–1803) zeneszerző, ő fejezte be Mozart Rekviemjét
- Peter Ablinger (1959-) zeneszerző
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- Schwanenstadt einst und jetzt – Festschrift zur 300 Jahrfeier; August 1927
- Franz X. Weilmeyr: Topographisches Lexikon vom Salzach-Kreise. Band 2. Oberer, Salzburg, 1812
- Matthias Koch: Reise in Oberösterreich und Salzburg. Solinger, Wien, 1846
- A település honlapja
- 41738 – Schwanenstadt Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwanenstadt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
