Seitenstetten
| Seitenstetten | |||
 | |||
| A seitenstetteni apátság | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Amstetteni járás | ||
| Irányítószám | 3353 | ||
| Körzethívószám | 07477 | ||
| Forgalmi rendszám | AM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3394 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 349 m | ||
| Terület | 30,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 14° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 14° 39′ 15″ | |||
| Seitenstetten weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seitenstetten témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Seitenstetten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 3425 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
_(28433576318).jpg)
Seitenstetten a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Trefflingfall folyó mentén. Területének 26,4%-a erdő, 62,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik, melynek városrészei: Blümelsberg, Heiderhäuser, Hochstraß, Neudorf, Pöllausiedlung, Seitenstetten Dorf, Seitenstetten Markt, Treffling és Weidersdorf.
A környező önkormányzatok: délnyugatra Ertl, nyugatra Sankt Peter in der Au, északra Wolfsbach, keletre Biberbach, délre Waidhofen an der Ybbs.
Története[szerkesztés]
A seitenstetteni bencés apátságot 1112-ben alapították. 1185 körül Wichman magdeburgi érsek (I. Barbarossa Frigyes császár kancellárja) az Ybbsitz környéki családi birtokait odaadományozva jelentősen megerősítette a kolostor gazdasági hátterét. 1250 körül a kolostor fő épületei elpusztultak egy tűzvészben, alapításának évszázadából csak az ún. lovagkápolna maradt fenn. Az apátság a melki reformhoz való csatlakozást követően, 15. században, Johannes apát alatt élte virágkorát. Befejezték a gótikus templom építését, felépült a zarándokkápolna a Sonntagbergen és 1480-ban Seitenstetten és Ybbsitz falvakat az apát kérésére III. Frigyes császár mezővárosi rangra emelte.
A reformáció után a mezőváros és a kolostor lakói, az apáttal egyetemben áttértek a protestáns vallásra. A katolikus restauráció után a 17. század második felében barokk stílusban átépítették az apátságot.
Lakosság[szerkesztés]
A seitenstetteni önkormányzat területén 2023 januárjában 3425 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 95,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,4%-a római katolikusnak, 2,2% mohamedánnak, 1,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 19 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97%) a bosnyákok alkották 1%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 3172 | 3346 | 3394 |
| 2005 | 2016 | 2018 |
Látnivalók[szerkesztés]
- a seitstetteni apátság
- a Szt. Vitus temetői kápolna
Híres seitenstetteniek[szerkesztés]
- Heinrich Lammasch (1853–1920), politikus, a Monarchia utolsó miniszterelnöke
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- Seitenstetten[halott link] Gedächtnis des Landes
- 30532 – Seitenstetten Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Seitenstetten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
